Gazdas�ga

A korm�ny �s az ipar szoros egy�ttm�k�d�se, az er�teljes munkaetika, a magas szint� technol�gia, a kiv�l� oktat�si rendszer �s az alacsony v�delmi kiad�sok (amelyek a GDP mind�ssze 1%-�t teszik ki) tett�k lehet�v�, hogy Jap�n kiv�teles sebess�ggel v�lhasson az USA m�g�tt a vil�g m�sodik gazdas�gi nagyhatalm�v�. H�rom �vtizeden kereszt�l a gazdas�gi n�veked�s rendk�v�l gyors volt: 10% az 1960-as, 5% az 1970-es �s 4% az 1980-as �vekben. A n�veked�s lelassult az 1990-es �vekben, amit szak�rt�k f�leg a 80-as �vek t�lzott befektet�seivel, illetve hib�s (a forr� t�ke megzabol�z�s�ra ir�nyul�) korm�nyzati int�zked�sekkel magyar�ztak. A korm�ny azon t�rekv�sei, melyek a gazdas�gi n�veked�s vissza�ll�t�s�ra ir�nyultak, kev�s sikert �rtek el, �s 2000–2001 k�z�tt az Egyes�lt �llamokban, valamint a t�bbi �zsiai gazdas�gban is fell�p� recesszi� m�g ink�bb lass�totta a gazdas�gi n�veked�st. 2005 �ta azonban, f�k�pp a bels� fogyaszt�s meg�l�nk�l�s�nek hat�s�ra a jap�n gazdas�gi n�veked�s ism�t felgyorsult, �s 2005 negyedik negyed�v�ben 5,5%-os szintet �rt el .

A gazdas�g figyelemrem�lt� jellegzetess�gei a gy�rt� c�gek, valamint besz�ll�t�ik �s disztrib�toraik szoros egy�ttm�k�d�se keirecu nev� csoportokban; illetve a v�rosi munk�s r�teg egy r�sz�nek j�r� �letre sz�l� alkalmaz�s lehet�s�ge. A jegyek legt�bbje manaps�g elt�n�ben van.

Az ipar, a gazdas�g legfontosabb �gazata nagyban f�gg az import�lt nyersanyagt�l �s �zemanyagt�l. A mez�gazdas�gi szektor viszonylag kicsi, de er�sen t�mogatott �s v�dett. A rendelkez�sre �ll� term�ter�let az orsz�g n�pess�g�hez viszony�tva viszonylag csek�ly, de a ter�letegys�gre jut� termel�kenys�g nemzetk�zi �sszehasonl�t�sban is rendk�v�l magas. Nagyr�szt �nell�t� rizst tekintve, m�s term�nyek kb. 50%-�t k�nytelen import�lni. Jap�nhoz tartozik az egyik legnagyobb hal�szter�let, �s 15%-�t foglalja le az �sszefog�sb�l.

A hossz� t�v� kil�t�sokat f�k�pp a n�pess�g el�reged�se �s az alacsony sz�let�si r�ta rontja, amely probl�m�k enyh�t�s�re t�bbek szerint az eddigin�l liber�lisabb bev�ndorl�si politik�ra lenne sz�ks�g, de a jap�n korm�ny ebben az �gyben egyel�re m�g nem tett jelent�s l�p�seket . A robotika kulcsfontoss�g� gazdas�gi t�nyez�, figyelembe v�ve a t�nyt, miszerint Jap�n rendelkezik a vil�g 720 000 dolgoz� robotjaib�l 410 000-rel.