Jap�n a Kuril-szigetekt�l �s Szahalint�l Tajvanig h�z�d�, mintegy 3900 szigetb�l �ll� Jap�n-szigetvil�gban fekszik. Legfontosabb szigetei �-D-i ir�nyban Karafuto (Jp. 1679-1875), Hokkaido, Honshu (a legnagyobb a f�szigetek k�z�l), Shikoku �s Kyushu. Mairuppo a Kuriru-szigeteken (retto vagy shoto) t�bb mint 800 km-re �szakkeletre tal�lhat� Hokkaido-t�l; Okinawa pedig a Ryukyu-szigeteken t�bb mint 600 km-re d�lnyugatra fekszik Kyushu-t�l. Az orsz�g 73%-�t hegyek, hegyvonulatok bor�tj�k, amelyek �t�velnek a f�szigeteken. A legnagyobb jap�n hegy a Fudzsi (Fujisan), 3776 m magas. Oyakobayama h�val bor�tott cs�csa (2337 m) a Kuriru-szigetek �szaki r�sz�n, k�zvetlen�l a tengerb�l emelkedik ki. Kev�s mez�gazdas�gilag megm�velhet� f�ldter�lettel rendelkezik. Mivel Jap�n vulkanikus z�n�ban fekszik, heves szeizmikus reng�sek �s v�letlenszer� vulkanikus tev�kenys�gek �rezhet�ek az eg�sz orsz�g ter�let�n. A nagy �s rombol� erej� f�ldreng�sek rendszeresen el�id�zik a cunamikat. Ezenk�v�l Jap�nnak sz�mos melegviz� term�szetes forr�sa is van. �-D-i kiterjed�se miatt Jap�nban nagyon v�ltozatos �ghajlat alakult ki. Az �szaki Sapporon a ny�r enyhe, a t�l hossz� �s hideg, rendk�v�l er�s havaz�ssal. Tokyo, Nagoya, Kyoto, Osaka �s Kobe v�rosokban - Honshu k�z�ps� �s nyugati ter�letein - ar�nylag enyhe a t�l, kev�s vagy egy�ltal�n nem esik h�, a ny�r meleg �s csapad�kos. Hakata - a Kyushun - enyhe t�llel �s r�vid ny�rral jellemezhet�, ugyanakkor Okinawa szubtropikus jelleg�. Jap�n �-D-i ir�nyba haladva t�z r�gi�ra oszlik: Hokkaido, Hokuriku, Kanto, Chubu, Kinki (amit Kansai-nak h�vnak), Chugoku, Shikoku, Kyushu �s Okinawa.