K�zm�vess�g

A Jap�n t�rt�nelem el�tti kor m�v�szete m�r alig ismert, a legr�gibb pattintott k�eszk�z a pleisztoc�n korb�l val�.
 Dzs�mon-kori v�za

A csiszolt k�korszak i.e. 300-i.e. 200-ig tartott, ekkor jelent meg a s�t�tbarna �s v�r�sesbarna zsin�rmint�val d�sz�tett agyaged�ny, e zsin�rd�sz jap�n neve alapj�n nevezik a kort Dzs�mon-kult�r�nak.

A Jajoi-korb�l (i.e. 2-i.e. 3.sz�zad) sz�rmaznak az els� f�mt�rgyak, valamint sz�v�tt anyagok, k�kopors�k, s az elhunytak szem�lyes haszn�lati t�rgyai is el�ker�ltek.

A nagy s�rdombok kora Kofun-kult�ra (i.e. 3-i.e. 4.sz�zad) n�ven ismert, a s�rhalom t�bbr�teges k�rk�r�s �p�tm�ny, a tetej�n �s k�r�l�tte elhelyezett agyagfigur�k (haniv�k) h�res embereket, haszn�lati t�rgyakat, bronzharangokat, �llatokat �br�zolnak. Ezek az els� dokumentumok a kor szok�sair�l.

Az Edo-korban a lakkholmikat gyakran d�sz�tett�k aranyf�sttel, s divat volt a ker�mia is.

�p�t�szet

Az Aszuka-kult�r�ban honosodott meg a buddhizmus, ami nemcsak vall�si jelent�s�g� volt, hanem mag�val hoza a k�nai civiliz�ci�t is. Fellend�lt a templom�p�t�szet, a kegyhelyek sz�ma megn�tt. Ebb�l a korb�l sz�rmaz� �p�tm�ny a Nara k�zel�ben �p�lt Horj�dzsi-templom, ami (1949-ben le�gett). A t�bbsz�r restaur�lt m�eml�kek m�ig �rzik az �si k�nai fa�p�t�szet jellegzetes von�sait. Az �p�letek aszimmetrikus elrendez�se viszont tipikus jap�n von�s.

A Nara-korszak �p�t�szet�ben is meg�rizte a Tang-hat�st, mivel a v�ros alaprajza sakkt�blaszer�. A hagyom�nyok �rz�je a sint� vall�s volt, egyszer� szerkezet� szent�lyeivel, a tet�zetet m�lyre s�llyeds� oszlopok tartott�k.

A Heian-korban (794-1185) Heiankj� (Kiot�) v�ros is a Tang-hat�s alapj�n �p�lt fel, �s megsz�letett a nemzeti m�v�szet. A jap�n arisztokr�cia ig�nye igyekezett ellens�lyozni a szerzetesek kiz�r�lagos befoly�s�t a kult�r�ban. A vir�gz� buddhizmus t�bb �gra szakadt, k�z�l�k az ezoterizmus hozott �j �p�t�szeti alapelveket. M�r nem a szimmetria domin�lt, az �p�letek t�k�letesen alkalmazkodtak a term�szethez. Ilyen pl. a F�nix-csarnok Udzsiban, az Amida csarnokok Kiot� mellett.

A Muromacsi-kor (1333-1573)a nev�t Kiot� egyik negyed�r�l kapta, ahol az els� s�gun, Asikaga rendezte be palot�j�t. A zen hat�s itt arisztokratikus kifinomults�ggal keveredtett, pl. Kiot�ban az Aranypavilon (Kinkaku), �s az Ez�stpavilon (Ginkaku). Kialakulnak a mohakertek, az �p�t�szet szoros kapcsolatban �ll a kerttervez�ssel, amely r�g�ta igen kifinomult m�v�szet Jap�nban.

Szobr�szat

A Nara-korszakban a buddhista m�v�szet - f�leg a fafarag�s - egyre jellegzetesebb jap�n jegyeket mutatott.

A szobr�szat kezdetben m�g idegen jegyeket hordott. Unokie �s iskol�ja a Kamakura-korszakban Szung-hat�sra realista �s dinamikus szobrokat alkotott. A szamur�jok nemcsak a politik�ban, hanem a m�v�szetekben is vezet� szerephez jutottak. A faszobr�szat realisztikusabb lett.

A Heian-korban (794-1185) a buddhista szobrok eleganci�ja �s titokzatoss�ga m�r jap�n, �s nem k�nai vonatkoz�sokat mutat.

Az Edo-korban a szobr�szatban a kisebb m�reteket kedvelt�k, mint pl. a nekucefarag�s, (a nekuc�k d�szes kis csatf�l�k, a doh�ny- vagy p�nzeszacsk�nak a ruh�hoz er�s�t�s�re szolg�lnak).

Fest�szet

Hokuszai: Cs�nakok a hull�mokon, jap�n ukijonyomat

A k�nai Tang-hat�s a fest�szetben csak nyomokban maradt fenn. A Nara-korszakban a hagyom�nyos mint�k mellett megnyilv�nul� realista ir�nyzat pl. a 7-8. sz�zadi �ri�si t�ncmaszkokon (gigakumen), jap�n von�s.

A Heian-korban �br�zolt�k a sint� istens�geket egyenk�nt. Saj�tos fejelemeket �sszeilleszt� technik�t fejlesztettek ki, egy volt a dzs�sz�. Ez id� t�jt alakult ki a dekorat�v �s elbesz�l� jelleget egybe�tv�z� festm�nytekercsek jap�n iskol�ja. A nemzeti �rz�s megjelent a fest�szetben, tipikus forma volt a jap�n t�j, a jap�n �let, a szok�sok a jamatoe st�lusban. Sz�p p�ld�ja ennek Gendzsi-monogatariemakinomo (hossz� v�zszites k�ptekercs) csod�latos bet�ivel, �tl�s ir�ny� kompoz�ci�j�val, eleven sz�neivel. Fudzsivara no Takanobu a sz�zad v�g�n k�l�nleges portr�fest�szet�vel t�nt ki.

A Kamakura-korszakban a fest�szetet tov�bbra is a jamatoe uralta, a v�zszintes tekercsek k�l�nb�z� legend�kat, t�rt�nelmi esem�nyeket, �s h�ress�gek �let�t �br�zolj�k, megeleven�t� emakinomekkal.

A fellend�l� tusfest�s a Szung �s Juan tekercsek st�lus�t id�zi, de kifejl�d�tt a jap�n term�szet�br�zol�s. Ekkor jelentek meg a kakemon�k (f�gg�leges tekercsfestm�nyek). A 15. sz�zadban az ajt�kra, parav�nokra �ri�si t�jk�peket festettek.

A Muromacsi-korban (1333-1568) a m�v�szetvir�gz�snak indult. A zen buddhizmus, a term�szetes �s d�sztelen fel�letek hangs�lyoz�s�val hatott az �sszes m�v�szetre, ide�rtve a kertm�v�szetet, az �p�t�szetet, �s a teaszertart�s szigor�an tiszta vonalvezet�s� cser�ped�nyeit. A tusfest�s cs�cspontj�t Szess� m�v�szete jelentette. A k�pek mind�ssze n�h�ny ecsetvon�sb�l �lltak, �s K�n�ban is igen n�pszer�ek voltak. Hamarosan a vezet� szerep a Kan�-ir�nyzat� lett a s�guni m�helyekben feleleven�tett�k a jamatoe fest�szet hagyom�nyait, (Tosza Micunobu �s tan�tv�nyai: Kan� Maszanobu �s fia).

A Momojama-kor (1573-1616) a m�v�szet vir�gkor�t hozta. A hadvez�rek er�d�tett v�rait f�ny�z�bben d�sz�tett�k a Kan�k (Kan� Eitoku, Haszegava T�haku). A keresked�i r�teg kialakul�sa �j �zl�st hozott mag�val, a parav�nokat, a portug�lokat �br�zol� egzotikus k�pek d�sz�tett�k. Ekkor sz�lettek meg az ujokije alapj�t jelent� zs�nerk�pek. A keresked� sz�rmaz�s� Tavaraja Szt�catu �j d�sz�t�st�lust fejlesztett ki a jamatot�b�l, melynek cs�cspontja Ogata Korin �s k�s�bb Marujama �kjo m�v�szete lett.

   Hukoszai t�jk�pe

A m�v�szek nem ismert�k el K�n�t, ez�rt a st�lus�t sem ut�nozt�k. Ike No Taiga a bundzsing fest�szet (feliratfest�szet) legnagyobb k�pvisel�je, a k�nai szellemi ide�lt a jap�n �rz�kenys�ggel p�ros�totta (1716-1783).

Az Edo-korszak (1615-1868) ukijonyomatait (a m�l� vil�g k�peit) olyan m�v�szek k�sz�tett�k mint Hokuszai, Harnubu, Utamaro, Hirosige. T�m�jukat ed�nak, a mai Toki�nak t�rsas�gi �let�b�l vett�k, koruk kurtiz�njait �s sz�n�szeit festett�k meg. Ezt a n�pszer� m�fajt t�megesen gy�rtott�k fanyomatokon, a nyomatk�sz�t�s f�k�nt a 18. �s 19. sz�zadban vir�gzott. Ezek a nyomatok igen nagy hat�st gyakoroltak az eur�pai posztimpresszionist�kra.