Japn trtnete
Japn - Nippon/Nihon, az irodalomban: "a Felkel Nap Orszga" - egy kelet-zsiai orszg, a Csendes-cen s a Japn-tenger kzti szigetcsoport, a Koreai szorostl keletre. A japn Nippon szt blyegeken, kiadvnyokban s nemzetkzi sportesemnyeken hasznljk, ugyanakkor a Nihon szt elssorban Japnban. A Yamato sz az si Japn neve, amelyet elszr Nara emltett az V. szzadban.
A legenda szerint Japnt az i.e.7. szzadban alaptotta Jimmu csszr. A knai rsrendszer s a buddhizmus az 5-6. szzadban terjedt el, ezzel a knai kultra hatsnak hossz korszaka kezddtt meg. A csszrok szimbolikus vezetk voltak, ugyanakkor az igazi hatalom a nemessg, a rgensek vagy a sgunok (katonai kormnyzk) kezben sszpontosult. A 16. szzadban portugl, holland, angol s spanyol kereskedk szlltak partra Japnban, keresztny misszionriusokkal. A 17. szzad els felben a japn sguntus gyantotta, hogy az eurpaiak katonai hdts szndkval hatoltak be az orszgba, gy megszaktott minden kapcsolatot az idegenekkel, nhny knai s holland kereskedcsoport kivtelvel, akikkel Nagasakiban (pontosabban Dejima szigetn) zleteltek. Ez az elszigeteltsg 200 vig tartott, amg Matthew Perry parancsnok erszakkal benyomult Japnba s megnyitotta kapuit a Nyugat eltt az 1854 -es Kanagawa-egyezmny alapjn.
Nhny v alatt az jra kiptett kapcsolat a Nyugattal, teljesen tformlta a japn trsadalmat. A sguntus leksznt, a csszrok jra tvettk a hatalmat. Az 1868-as Meiji-restaurci szmos nyugati tpus reformot vezetett be. A feudlis rendszer megsznt, gazdasgi, szocilis s katonai reform jelent meg. Ezek a vltozsok nagyon ers ambcival ruhztk fel Japnt, gy viseltek hbort Kna (1895), Oroszorszg (1905) ellen, amelyben megkaptk Koret, Tajvant s ms terleteket. A 20. szzadtl kezdve Japnban egyre fokozdott a katonai terjeszkeds fel val trekvs, gy kvetkezett be Mandzsria lerohansa, a msodik japn-knai hbor (1937) s vgl 1941-ben a Pearl Harbor elleni tmads, amely belesodorta Japnt a II. vilghborba. Vgl Japnt legyztk 1945-ben, amikor az amerikaiak kt atombombt dobtak le Hirosimra s Nagaszakira, majd 1945. szeptember 2-n kapitullt. A hbor utni Japn 1952-ig maradt az Amerikai Egyeslt llamok gymsga alatt, ettl kezdve azonban gazdasgi lete jbl megszilrdult s letsznvonala megntt.
|